Azt hittem hogy nem kellek katonána

Édesanyám, kend nevelt föl engemet,

Mégse tudja az én bús életemet.

Ha kend tudná az én bús életemet,

Éjjel-nappal siratna kend engemet.

‍

Azt hittem, hogy nem kellek katonának,

Gondját viselem az édesanyámnak.

De már látom, katonának kell menni,

Ferenc Jóska csákóját kell viselni.

‍

Hajnalcsillag szépen ballag lefelé,

Az én babám most ballag hazafelé.

Rajta van a gyócsinge, gyócsgatyája,

Rásütött a fényes napnak sugára.

‍

Huszár vagyok, nem pocsolyakerülő,

Kard van az oldalamon, nem gyíkleső.

Nem hurcolom senki tehene bornyát,

Nyergelek egy hatszáz pengős paripát.